Az előző sörkóstolónk egyik nagy kedvence volt a Horizont legújabb agymenése, a Unicorn Magic. Megszokhattuk tőlük, hogy a lehető legérdekesebb párosításoktól sem félnek, mint például a Mazagran esetén, de ez a tétel még különlegesebbre sikerült. Az első „iható pónit” nem is olyan régen adták ki és még fel sem cseperedett rendesen, de máris egy vetélytársa akadt a lovin.

Valamilyen okból kifolyólag mindenki úgy képzeli el, hogy a főzdékben főleg nagy, szakállas emberek dolgoznak a sör pedig az ő italuk (szerencsére mi sok hölggyel találkozunk a kóstolókon, az a régi berögződés már eltűnni látszik, hogy sör = férfiak, bor = nők), de ez a tétel - akárcsak a sörfőzőmester, Rumi Cintia – üde színfolt a sörös berkekben.

Ez a varázslatos táltos nagyon szép utazásra visz minket a csillámos felhőkbe. Igazi élmény ezt a sört fogyasztani. A látvány minden ember szívét megdobbantja és előhozza belőle a gyereket, mikor az áramló ehető csillámokat látja a sörben kavarogni – meglehet, a lányos apukáknak ez csak egy átlag kedd este. Szépen kijön a sörben lévő nagy mennyiségű gyümölcs színe - enyhén rózsaszínes -, amit a csillám a szemnek még különlegesebbé tesz.

Ám ez az eccarvú nem csak szép, de finom is. Ízében valahogy kicsit másra számít az ember: sokkal édesebbre, ám meglepő, hogy mennyire kerek az egész. Sok gyümölcsöt használtak fel a sörhöz és jól érződik benne az a savanyú alap, amit eperrel, lime-mal, szederrel és guavával adtak neki, viszont nagyon szép íve van a hozzáadott laktóz és vanília miatt. Egyszerre savanyú és édeskés egyiket sem túltolva, így igen könnyen iható lett.

Az első korty nagyon frissítő, inkább savanykásabb; az eper és a szeder nagyon ott van, egyből azt érzed, majd jön az a leírhatatlan, kicsit tapadós, szárító guava-íz a lime savasságával és a végére beáll az édeskés harmónia.

A doboza nagyon ötletes és hűen tükrözi, mi lehet a beltartalom. Okosan, fejjel lefele van megkomponálva a dizájn, hogy a kisüzemi sörlelőkön is úgy tárolják és hűtsék. Felbontásnál pedig, mikor megfordítod a dobozt, annyira gyengéden keveredik össze így a leülepedet csillám a sörrel, hogy pont nem robban a kezedbe, illetve ki se fut a főzet.

Cintia, én itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetet mondjak minden nagydarab, szakállas férfi nevében, hogy egy kis „csillogást” hoztál a poharunkba.